True Story I.
2009. jan. 18. 2009. jan. 18. 23:49, Zolika,
1 komment
Nem is tudom, hol kezdjem?! Valamikor a szüleim bakelitjeivel kezdődhetett, igen az Omega, Halász Judit,100 Folk Celsius, Lenn a Duna partján és társaikkal. Azt hiszem itt még nem magam választottam meg a fülemnek valót. Később aztán elszabadult a pokol...
94-ben már javában dúlt a háború, a gyengébb nem képviselői imádkoztak jóképű szerelmeikért, néhány fiúka pedig majmolta a Take That-es fiúk nyálas szövegeit. A tökösebb srácok (én akkoriban mint Zolika) ellenben East17 fanok voltak és kívülről tudták, hogy Tony az It's alright klipben mikor hullámzik a kezével vagy épp Brian milyen kis szakállt hord. Ne feledjük, ezek a srácok ekkortájt még nem is hallottak az iron maidenről a sex pistolról vagy akár a pokolgépről, sőt egy metallica klip alatt még a fejüket is el kellett fordítani a tvtől. Na szóval 40db East17 poszterem volt, másolt kazik, ellesett tánclépések vagyis minden ami kell! Elkezdett a "zene" érdekelni.
Később a nővérem akkori barátja mint DJ elhalmozott minket disco és popzenékkel, de valamiért én másfelé vetődtem, magával ragadott a rave és annak változatai. A 2 kedvenc Charlie Low Noise & Mental Theo valamint a Dune volt. (vicces, hogy emlékszem a CLN&MT névre:))) Ekkor már tudtam azt is, mi az a rock:) Sőt az első "rockkazettamásolás" sem váratott sokáig magára.
Nem tudnám megmondani, hogy a Green Day/Offspring/Oasis trio közül melyiket ismertem meg először, de mindhárom nagy törést jelentett zenei hozzáállásomban. Élő zene bazmeg tele energiával, mennyivel jobb! Hihetetlen jó időszak volt az, mert meg kellett ismernem az ismeretlent, felkutatni a hasonló zenéket,zenekarokat, számokat. Minden az újdonság erejével hatott! Persze ez a 3 zenekar a jövőmre nézve egy "megbélyegzés" volt, létezett még egy Kispál/Tankcsapda/Nirvana group és egy Metallica/Iron Maiden/Ossián vonal is, nevezhetnénk punk/hippi-alter/metál hármasnak (ekkor még nem sejtettem, hogy azért ez a 3 ízlésvilág egyesülni fog később). Én az első kategóriába tartoztam és ezt vállaltam is. Nem szutyok punk, sőt mindenféle zenét hallgattam továbbra is, de elkezdtem elmélyülni a modernebb punkzene (skate, deszkás, punkrock, ki ahogyan szeretné)világában.
http://www.youtube.com/watch?v=_jnQ73w9giY
Nagy kedvenc volt az Alvin és a Mókusok. Trágár, dallamos, változatos, pont ami akkor kellett nekünk középsuli kezdetén. Emlékszem otthon szép lassan emésztették csak meg a bömbölő szövegeket:)Örök emlék marad egy esztergomi koncertjük, amire elrángattam Milánt is, aki aztán hamar átérezte Alvin és a Lótusz/Kókusz/Fókuszékat:))
Ekkor már hatványozódva nőttek otthon a kazettatornyok, NOFX, Millencolin (áprilisban pesti koncert), Lagwagon, Picsa, Macskanadrág...hajjaj mennyi klasszikus. Kalifornia elérte Magyarországot:)
Lemezek amik nagy hatással voltak rám:
Green Day - Dookie (és társai)
Nofx - Punk in drublic
Alvin és a Mókusok - Jézusnak.... és Máshol jársz
Biztos van több, de ezekre mindig emlékezni fogok:)
Folyt. köv.
Címkék
Alvin , Day , East17 , Green , Millencolin , NOFX , Oasis , OffspringEddig 1 komment érkezett (
)
-
1. Oszi
2009. 01. 21. 2:30
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Azt a betyár hétszázát micsoda zenekultúra fejlődés:) az East17 meg a hardcore nekem is megvolt, csak én utáltam a Charlie...., a Thunderdome volt az isten a west coaston.
Engem anno unokatesóm vitt el a rock zene felé, főleg amikor meghallgattatta velem a nofx - decline albumot. na az Isten még ma is; na meg persze a Pennywise. még PW tetkót is csináltatni akartam:) people change...